Falkakuty�b�l csal�dtag

A beagle viselked�s�t �s karakter�t �vsz�zadok �ta �z�tt munk�ja, a falkavad�szat hat�rozza meg. Ennek k�sz�nheti kiv�l� szoci�lis magatart�s�t, mely nagyszer� csal�di kuty�v� teszi. A beagle nemcsak a falkavez�r erej�t �rzi meg, de a gyerekek v�dtelens�g�t is, �gy szinte v�gs�kig bar�ts�gos a kicsikkel. J�kedv�, kedves, alkalmazkod�k�pes kutya, de eredeti feladat�t sosem feledi, �gy ha alkalma ny�lik r�, mindig h�dolni fog vad�szszenved�ly�nek. Olykor n�mi makacss�gra is hajlamos, ami ellentmond�sosnak t�n� m�don kiv�l� szellemi k�pess�geinek folyom�nya: a beagle nagyszer�en dolgozik �n�ll�an, k�l�n utas�t�s n�lk�l oldja meg a felmer�l� probl�m�kat.

A beagle egyike a leg�sibb vad�szkuty�knak. A r�maiak sz�mos sportot vettek �t az antik g�r�g�kt�l, k�zt�k a falkavad�szatot is. A fajta egy r�gi, tapasztalt teny�szt�je, Otho Paget Xenof�nra hivatkozva �rja, hogy Angli�ban m�r a r�maiak el�tt tartottak vad�szkutya falk�kat. �r�sos dokumentumok bizony�tj�k, hogy Pwyll, Wales hercege – Art�r kir�ly kort�rsa – feh�r sz�n� kuty�kb�l �ll� falk�t tartott fent. A „hound” t�pus� kuty�kat a mai �rtelemben vett fajt�k kialakul�sa el�tt k�t csoportra osztott�k: a „gaze” vagy „greyhound” a szem�vel vad�szott, m�g a sima „hound” az orr�t haszn�lta a vad felkutat�s�ra. Erzs�bet hercegn� kor�ban minden valamireval� angol gentleman rendelkezett saj�t falk�val, de ekkoriban m�g nem a r�ka volt az els�sz�m� zs�km�ny. A nagyobb n�v�s� „buck hound” szarvasvad�szatokon seg�dkezett, a kicsi „beagle” pedig ny�lra vad�szott. A beagle elnevez�s tal�n a francia „be’ geule” kifejez�sb�l ered, mely k�r�lbel�l t�tong� sz�jat jelent; ezzel a kutya folyamatos hangad�s�ra, csahol�s�ra utalhattak. De az is elk�pzelhet�, hogy a fajta elnevez�se a kutya kis m�ret�re vonatkozik, a r�gi angol „begele” vagy a francia „beigh”, esetleg a kelta „beag” sz� alapj�n. A XVIII. sz�zad k�zep�re a r�kavad�szat egyre n�pszer�bb� v�lt a fiatal nemzed�k k�r�ben, mely izgalmasabbnak tal�lta ezt a fajta vad�szatot. Ekkor a korabeli beagle-nek k�t t�pus�t k�l�nb�ztett�k meg: a Southern Hound lass� volt �s neh�zkes, hossz� f�lekkel �s m�ly hanggal, m�g a North Country Beagle ennek �ppen az ellentettje. A XIX. sz�zad k�zep�nek egyik h�res falk�ja Essexben �lt, Parson Honeywood tulajdon�ban. Ezek a kuty�k jelentik a modern beagle kialakul�s�nak kezdet�t, a r�k�vetkez� id�k minden h�res falk�ja e kuty�k hagyat�ka.

Gyakori t�vhit, hogy a beagle-t a foxhoundb�l „kicsiny�tett�k” a teny�szt�s sor�n, pedig �ppen az ellenkez�je t�rt�nt. A beagle nemcsak a legr�gibb fajt�k egyike, de a bloodhound �s az otterhound mellett a legk�zelebb �ll az �si hound t�pushoz.

Angli�ban a beagle marmagass�g�nak fels� hat�ra 16 inch azaz 40,64 cm. Az Egyes�lt �llamokban valamivel alacsonyabb, 15 inch a hat�r (38 cm), r�ad�sul itt k�t m�retv�ltozatot k�l�nb�ztetnek meg, a 13 inch alatti �s feletti kuty�kat.

A falkakuty�k eredeti feladata egyetlen vad felkutat�sa �s meg�ll�t�sa volt. Amint az egyik kutya szagot fogott, ezt folyamatos hangad�ssal jelezte, a t�bbiek csatlakoztak hozz�, �s ett�l a pontt�l kezdve csak ezt az egyetlen vadat – akkoriban legt�bbsz�r nyulat – k�vett�k. Mivel a ny�lszag kimondottan ill�kony, a falkakuty�knak nagyon j� szagl�ssal kellett rendelkezni. A falka vagy a vad�szok el� terelte a zs�km�nyt, hogy azok lel�j�k, vagy annyira kif�rasztotta, hogy maguk a kuty�k fogt�k meg a nyulat. B�r Eur�p�ban m�ra m�r szinte minden�tt tilos a falkavad�szat, az�rt a beagle nem v�lt munkan�lk�liv�. Megfelel� kik�pz�s ut�n sz�mtalan vad�szati szitu�ci�ban meg�llja a hely�t, m�rcsak kiv�l� engedelmess�ge �s vezethet�s�ge miatt is. Igazi er�ss�ge a hajt�s �s a csap�z�s. B�rmilyen vadra haszn�lhat�, ugyanolyan hat�konys�ggal. Persze az egyes egyedek el�nyben r�szes�thetnek bizonyos vadfajokat, de ez nemcsak a beagle-n�l van �gy. Kis m�rete �s m�ly orral keres� st�lusa miatt kifejezetten lassan dolgozik, ami sz�mos el�nnyel j�r a vad�szat sor�n. A legt�bb hossz�l�b�, csendben dolgoz� kutya ugyanis nyugtalan�tja a vadat, mivel az nem tudja, mit t�rt�nik, �gy p�nikszer� menek�l�sbe is kezdhet. A folyamatos hangad�ssal dolgoz� kutya azonban nemcsak a vad�sznak jelzi holl�t�t, hanem a vadnak is, �gy az lassabban mozogva ker�l puska el�, ez�rt k�nnyebb felismerni �s meg�t�lni, majd szab�lyos, kontroll�lt l�v�st leadni. A beagle m�sik el�nye, hogy m�rete �s munkam�dszere miatt k�ptelen egy eg�szs�ges �zet be�rni. Nagyobb kuty�kn�l ugyanis fenn�ll a vesz�ly, be�rik �s megt�pik a vadat. A beagle-b�l szinte teljesen hi�nyzik ez a t�rekv�s, nem agressz�ven vad�szik. Ennek k�sz�nhet�en a v�dekez� vad okozta s�r�l�sek is elker�lhet�ek.

A beagle magabiztos, kitart�, vit�lis kutya. Megfelel� nevel�s �s szoktat�s mellett kiv�l� jelz�kutya lehet, de �rz�-v�d� munk�ra alkalmatlan; egy igazi beagle-t�l t�vol �ll mindenfajta agresszivit�s. Nagyon szoros kapcsolatot ig�nyel gazd�j�val, aki sz�m�ra falkat�rsait is helyettes�ti. Egyed�l, kennelben tartani a legrosszabb, amit tehet�nk vele. Testm�rete, k�nnyen gondozhat� sz�rzete, �s nem utols�sorban karaktere kiv�l� csal�di kuty�v� teszi, mely lak�sban is k�nnyen tarthat�.